|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Természetesen... NEM!
(azzal szólok a kiskrapekoknak:) Ne hagyjátok, megszökni!
Igeni! (válaszolják. Kiállok középre oldalamon Visszhanggal, és amikor már mindenki rám figyel, megköszörülöm a torkomat, és belekezdek mondanivalómba:)
Üdv! Az 501-es légiótól jöttünk. Ő itt Visszhang ARC katona, én pedig Rex százados vagyok. Visszhang az utóbbi időben lepocskondiázza feletteseit, és rendszeresen kötözködik. Mi a véleményetek erről?
Szabályellenes. (Kiabál be valaki.)
Épp ezért kap most büntetést. Visszhang! (fordulok hozzá.) Fekvőtámasz! Ameddig csak futja az erejéből. Most mutassa meg, mit tud! |
Uram, nem lehetne máshol? (lépkedek zavartan egyik lábamról a másikra. Ennyit az ARC katonai tekintélyemről... Miért mindig éééén?  *.*) |
(V I S S Z H A N G ! BESZÓLTÁL? Kicsit vidámabb arcot öltök)
Akkor jöjjön Visszhang... beszéljük meg máshol, ne itt. (mondom, azzal elindulok az étkezdébe. Most van vacsoraidő, minden kadét itt van. Megállok.)
A büntetésére kíváncsi, katona? (kérdezem szigorúan... a kölykök már itt vigyorognak mellettem, persze szintén hátratett kézzel.) |
Uram, a végén még kopaszra is nyírják magukat. (jegyzem meg véletlenül. Hupsz.) Ööö... izé... Igen, tudni szeretném. |
*gonosz vigyor*
Ennyire meg akarja tudni? (kérdezem. Bírom, hogy a kiskadétok mellettem ugyanúgy pózolnak, mint én: jobb kéz lelógatva, bal kéz csípőn, lábak kisterpeszben, fej jobb oldalra hajlítva...) |
Hé, azonnal engedjen ki! (ordítja Bric.) Hallotta, ez parancs! PARANCS!
Bocs, de a tesóm kedvében járok el, szóval a parancs megtagadva. (felelem. Olyan furcsa ezt kimondani... Mindegy, megyek Rex után.) Uram, megvagyok; Bric bezárva. Szóval, mi is lesz a büntetésem? |
(A kiképző hanyattcsúszik a padlón! A gyerekek -és persze én is- hatalmas üvöltözésben törünk ki. Gyorsan megkötözzük Bricet, és nagy nehezen bevágjuk a szekrénybe.)
Visszhangé a megtiszteltetés, hogy rázárja az ajtót!
(A győzelem mámorító érzésében hagyjuk el a szobát.)
Visszhangot azért megvárjuk! (csitítom a srácokat) |
(A gyerekek most biztos Rexet bálványozzák, míg én itt szenvedek a piszkos munkával... Remek. És ami a legrosszabb, hirtelen betoppan Bric! Mint az őrült, rohanni kezdek, átugorva két asztalon, ki a kijáraton a barakkok felé. Bric utánam, és ordibál, hogy álljak meg. Most az egyszer nem engedelmeskedem, de csakis azért szegem meg a parancsot, hogy Ötös büntetésén is enyhítsenek. Végül megérkezem és az utasítás szerint a falhoz lapulok. És Bric érkezik......... ééés..........) |
Rendben, Visszhang! Az egyik kissrác elindult Bric-ért. És ne aggódj: ha ügyes leszel, enyhítek a büntetéseden. Rex vége.
Na, kölykök, (fordulok a tökmagokhoz) így kell ezt csinálni...
WÁÁÁÓÓÓÓÓ!!!! (ámuldoznak csillogó szemekkel) |
Miért mindig én vagyok a csali? (pislogok ártatlanul, mire a gyerekek rám merednek.) Izé... Oké, megyek az étkezdébe.
(És már indulok is, magamban bosszankodva. A szabályzat tiltja, hogy ilyet tegyünk a kiképzőkkel! Belépek az étkezdébe, és várok. mivel azért precíz vagyok, szólok kommlinken Rexnek.)
Uram, a helyemen vagyok! |
Nagyszerű! Szóval, akkor mondom a tervet... (leguggolok hozzájuk... furcsa belegondolni, hogy valamikor én is ilyen kicsi voltam.) Valamelyikőtök azt mondja, hogy látta Visszhang ARC katonát és Rex századost az étkezdében. Bric természetesen követi őt. Meglátja Visszhangot, aki elkezd futni a körletek felé. Bric utána. Mi itt fogjuk várni őket. (előveszem a tatooine-i zsákmányaim) Apró kavicsokat szórunk el. Mikor Bric és Visszhang közelednek, elbújunk. Visszhang a fal mellé simul, Bric nem tud majd megállni, és elcsúszik a kavicsokon. Ez után megkötözzük, és bezárjuk a szekrénybe. Nos, hogy tetszik? |
De ez szabályellenes! (fakadok ki. Na igen, a megszokott első reakció.) Izé... maga a főnök, Rex százados. |
(Kinyírlak Visszhang...)
Ööö... Nincs semmi dolgotok, gyerekek? (kérdezem tőlük.)
Nincs! (feleli az egyik.) Jelenleg azt csinálhatjuk, amit akarunk. Végeztünk.
Értem... (válaszolom.) Ti is utáljátok Bric-et? (puhatolózok.)
Az nem kifejezés... (válaszolnak kórusban...)
Értem... (majd hirtelen eszembe jut egy ötlet!) Mit szólnátok, ha megszívatnánk?
Igeeeeeen!!!
(Kérdő pillantást vetek Visszhangra. Vajon beszáll ő is a buliba?) |
Ööö... izé... hello! (vörösödöm el, ahogy bámulni kezdenek. Nem láttak még ARC katonát?) Hátö... régen itt volt az én szállásom... Jó régen... És ellenőriztünk valamit... (ekkor támad egy ötletem, és előretolom Rexet.) Ő itt Rex százados, az 501-es légió vezetője!
(Ezaz, most mindenki őt bámulja.) |
(Állok egy darabig, majd Bric ordítozására elbújunk...Ááá! Páncélban ez nagyon nehéz! Végül sikerült. Hamarosan halljuk, amint Bric ordítozása a távolba tűnik. Fél perc múlva kimászunk, és akkor vesszük észre, hogy egy rakás kölyök néz minket tátott szájjal.)
Sziasztok! (ennyit sikerült kinyögnöm... oldalba lököm Visszhangot) |
Nekem van egy ötletem! (kanyarodok a régi Domino osztag szállása felé.) Tudja uram, Nehéz a csínytevés specialistája volt, és valahol csak el kellett bújnia a kiképzők elől, ha rossz fát tett a tűzre...
(Megérkezünk. Kinyitom Nehéz régi szekrényét, majd belerúgok a hátsó oldalába, mira az kiesik.)
Parancsoljon uram. Egy napon Nehéz nekiesett egy fúróval a falnak, és ez lett belőle... Rejtekhely. |
Visszhang! Nem fogja feladni. Szerintem bújjunk el! Hová menjünk? (kérdezem Okoskát...) |
(Basszus, ne már! Mit tehetnék, rohanok Rex után, így is, úgy is büntetést kapok... Ja, már kaptam a tatuini dolog miatt. A gond csak az, hogy Bric jön utánunk. Elfutunk egy csapat bámuló kadét mellett... Vajon most mit gondolnak, hogy látják a híres 501-es légió híres századosát és egy ARC katonát rohangászni a folyosón... Ez gáz.) |
Üdvözlöm miniszterelnök úr. (hajolok meg. Csak volt tanítvány, mester! gondolom vigyorogva, és jelentőségteljesen Obi-Wanra nézek, hogy kezdhet beszélni, mert én ugyan nem fogok itt politizálni.) |
(Teszek Bric-re magasról, és elindulok.)
Visszhang! Maga nem jön? (kérdezem, és elkezdek rohanni... mennyit rohangásztam itt annak idején!)
Mit képzel?! Jöjjön vissza! (ordítja Bric. Bemutatok neki, és bekanyarodom jobbra, a gyakorlótermek felé.) |
[Későbbi] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
