|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
(*facepalm*)
Mert teleszórtam az ágyát kaviccsal, és most rájött, hogy én voltam. A kaminoiak végtelenül nyugodt természetűek, de ha felhúzzák őket, akkor nagyon félelmetesek tudnak lenni. Jobbnak láttam elrohanni, minthogy ott mindenki előtt verjen össze. És magát ez mióta érdekli?
(sejtem, milyen idegbeteg fejem lehet..) |
(Teljesen ártatlanul kérdezem.)
Miért rohant el? És miért volt Taun We olyan dühös?
(Hiába, nem esett le nekem a dolog *.*) |
(Na jó... ez még képes lenne egész nap futni utánam, ha arról van szó, így megállok, és megfordulok.)
Igeeeeeeen???? |
(Gyorsan reagálok, már futok is Rex után)
Százados, kérem álljon meg!
(Lama Su megütközve bámul rám, ahogy elrobogok mellette.) |
(Basszus.. a végén még rámtalál! Mit csináljak? Ha itt maradok, a rámtalál, ha előjövök, akkor meg elkezd hisztizni. Nagy szerencsémre épp arra sétál Lama Su miniszterelnök. Biztos Taun We-t keresi. Mikor pár méterrel elhaladt már mellettem, előugrom, és tovább rohanok.) |
(Taun We dühösen kiabál, Skywalker próbálja lenyugtatni, a gyerekek baromira élvezik a dühös kaminoi látványát, én pedig sajgó homlokkal Rex után eredek. Sajnos eltűnik a szemem elől, így tök egyedül leszek a folyosón.)
Izé... Rex százados! (szólongatom kicsit aggódva.) |
(Taun We kiabálására megállok, de nem merek megfordulni. Végülis hátra nézek, de Taun We arckifejezését látva inkább egy bölcs közmondás mellett döntök, miszerint "szégyen a futás, de hasznos!")
Van eszemben! (Kiabálom vissza. Még egy kő "nekidobódik" Visszhang fejének, majd elbújok a rejtekhelyemre.) |
Nem vagyok stréber! (duzzogok, Taun We pedig Rex után kiabál.)
Jöjjön csak vissza, CC-7567! |
(oO"""""""""""""""""""""""""""""""""""""")
Ööö... fogalmam sincs, honnan.... talán valaki elvette, és felhasználta őket, hogy engem bemártson, nem?
(Taun We nyugodtságot színlel, de a tekintete villámokat szór... ismerem ezt a nézést... ez a "Most meghalsz, CC-7567" nézése!!!)
Megnézem, hogy van Kenobi! (Azzal erőltetetten gyorsított lépésekkel elindulok.. lényegtelen, hogy az ellenkező irányba. Azért még visszakiabálom:)
Ezért még számolunk, Stréber! |
Ne, az adattáblám! (ugrok oda, és óvatosan leszedem róla a kavicsokat, majd biztonságba helyezem a féltett kincset és ellenőrzöm, hogy nem esett-e semmi baja. Szerencsére nem.) Százados, ezt kérem ne csinálja többet! Ez az adattábla az életem! *.*
(Közben Taun We dühösen néz Rexre.)
Ismerős kavicsok, százados! |
(Én még azért szívatnám Visszhangot egy kicsit. Elveszem az adattáblát a tábornoktól, leteszem a földre, és elkezdem rápakolgatni a kavicsokat...)
Nagyon érzékeny a kijelzője, ugye? (Kérdezem gúnyosan... Vajon hogy reagál rá? Talán ez volna Visszhang gyengéje?) |
Az adattáblám! (mondom és nagy, könyörgő szemeket meresztek Rexre.) Tudja, amit úgy imádok! Kérem visszaaa! |
Én inkább odaadném. Nem Visszhangtól félek, de a gyerekek már gondot jelentheznek. (súgok vissza vigyorogva.) |
Izé... Visszhang meg milyen adattábláról beszél? Úgy értem... mi ez az egész? (kérdezem nagy ártatlanságot színlelve, de azért odasúgom...)
Uram, odaadhatjuk neki, de ha úgy gondolja, adja ide és elfutok vele. |
Igen százados? (kérdezek vissza, leplezve jelenlegi hangulatomat. Taun We meg csak áll és bámul.) |
(Hirtelen "rám jön a köhögés"...)
Tábornok?
(Meglátom Taun We arcát, és inkább úgy döntök, a tábornok mögött biztonságosabb...) |
(Nyomomban a gyerekekkel én is befutok. Megkönnyebbülten látom, hogy Taun We-nak semmi baja.)
Uram, kérem vissza az adattáblámat! (szólok rá Rexre. A kiskölykök mögöttem most úgy állnak be, mint én, ami tényleg szórakoztató, most már értem, hogy a századosnak miért tetszett ennyire, hogy utánozták...) |
Nem, de nem hiszem, hogy súlyos (mondja Taun We), szerintem vissza is megyek a terembe...
Asszonyom, inkább talán jobb lenne, ha még pihenne egy darabig, senkinek sem lenne jó, ha megint össze találna esni!! |
(Rexnek kitűnő pókerarca van, meg kell hagyni, de én érzékelem a hangulatát az Erőben, Taun We meg biztosan átlát a szitán, hiszen jól ismeri Rexet.)
És... mondott valamit az orvosdroid? Meddig kell pihennie? (kérdezem a nőt, miközben Rexre sandítok, aki most valószínüleg azon reménykedik, hogy jó hosszú ideig.) |
Kavicsok? Vajon hogy kerültek oda...? (Színlelésem azonban hiábavaló... félek, Taun We kiszúrt.)
Örülök, hogy jobban van, hölgyem... (Miért nem tudott végre belefulladni a saját nyálába?!) |
[Későbbi] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
