|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [1847-1828] [1827-1808] [1807-1788] [1787-1768] [1767-1748] [1747-1728] [1727-1708] [1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [Korábbi]
(Végül én is bealszom, és nappal ébredek. Ötös hangosan horkolva még mindig alszik, zend tőle a szoba. Hagyom pihenni, inkább megyek reggelizni a kantinba... ami tök üres.) |
(Gyűlölöm, amikor unalom van, de majd megpróbálom elfoglalni magam... rendbe teszem a szobámat, majd sétálok egyet a folyosón. Szinte mindenki aludni ment, aki nem tudott elaludni, az meg döglik az ágyán. Végül visszamegyek a szobámba, és tovább tanulom a szabályzatot.) |
Köszönjük, uram. (biccentek, majd felállítom Ötöst és befelé terelem. A szobánkba érve lefektetem az ágyára. Érdekes, de most meg nem tudok elaludni. Sóhajtok egyet és csak elnyúlok az ágyamon és bámulom a plafont, majd megunom és az adattáblám tartalmát kezdem el olvasni.) |
Lelépni. A nap hátralévő része mindenki számára szabad. |
Uram, igen, uram! (ásítja mindenki. Az egész csapat kimerült, többen alszanak, mindenki vizes, sáros, kómás és elégedetlen. A századosnak azonban igaza van.)
Mehetünk, uram? (kérdezem Rexet.) |
Szép munka volt, kék csapat! (Várunk még, később beérnek a többiek is.)
Jól van, emberek. Bizonyára fel vannak háborodva, amiért váratlanul kiparancsoltam magukat az erdőbe egy kis gyakorlatra, különösen, mert azt mondtam, ne aludjanak fél háromig.
Egy katonának mindig felkészültnek kell lennie. Mi lett volna, ha maguk ugyebár nem alszanak az éjjel, hanem szórakoznak, hajnalban pedig váratlanul megtámadják a bázist? Öt emberrel nem lehet megvédeni a bázist! Mindig harcra készen kell állnunk, ehhez pedig szükséges a kipihentség, ami elsősorban alvással érhető el. Nos, hogyha maguk egész éjszaka Vízibomba-csata kommandó akármit játszanak, nem csak maguk nem alszanak, de azok sem, akik talán szeretnének. Nem csak a maguk, hanem mások kipihentségét is korlátozzák. Olykor én magam is benne vagyok a hülyeségekben, de ez nem jelenti azt, hogy a távollétemben is eltűröm az ilyen magatartást. Nem akarom, hogy ez mégegyszer megtörténjen. Mindenki megértette? |
(Csúnyán nézek, lefektetem Ötöst a földre, majd próbálom a lehetetlent: megtalálni a másik három katonát, és odacipelni a századoshoz. Mondjuk igaza van, embert nem hagyunk hátra. Végül csak megtalálom őket, és egyenként a célhoz is támogatom mindhármat, majd kimerülten dőlök le én is a sárba.) |
Nocsak, ezt nevezem. Hát a többiek? Úgy emlékszem azt mondtam, amelyik CSAPAT elsőként beér, az győz. Mindegy, plusz pontnak számít, hogy maguk voltak az elsők. Ha viszont a többi csapattársuk nem ér ide, bukták az egészet... |
Gyere Ötös, teljesítsük a feladatot! (kezdem el rángatni a barátomat.) Nézd, én is alugnék és fáradt vagyok, de muszáj mennünk, gyere!
(Még három másik katona csatlakozik hozzánk, elindulunk. Hiába, a feladatot komolyan kell venni. Az első cédulát könnyen megtaláljuk, egy fa tetejére van feltűzve. Ötös felmászik érte, megszerzi, majd leesik, mert túl lusta lemászni. Sóhajtok egyet, felsegítem, megyünk tovább. A következő cédula piros, ami nem jó, mert mi kéket gyűjtünk, így otthagyjuk, csak kissé láthatóbb helyre teszem. Lassan kezdenek elmaradozni az emberek, és végül azon kapjuk magunkat Ötössel, hogy ketten maradtunk. Szerencsére időközben szereztünk még egy kék cédulát, szóval már csak három kell. Ellenőrzöm az időt; egy óra telt el. Kicsit le kell állnom Ötöst noszogatni, már megint be akar aludni. Van egy olyan érzésem, hogy amíg távol voltunk, rendszeresen átbulizta az éjszakákat. Észreveszek még egy kék cédulát az avarban, már csak kettő kell. Ekkor elered az eső... remek... A negyedik cédula egy fa odvából kandikál ki, az ötödiket viszont nem találjuk. Két óra telt el. Ötöst végül hagyom, hadd dőljön le, én meg egyedül folytatom a keresést. Végül meglesz az ötödik is, fél óránk maradt. Visszasietek Ötöshöz, átvetem a karját a vállán és így cipelve őt visszamegyek a századoshoz. Csak ketten vagyunk ott, a csapatom másik három tagja és a többiek sehol Az eső meg csak ömlik vígan.)
Jelentem uram, megvagyunk! (nyújtom át ásítva a cédulákat, és megpróbálom felkelteni Ötöst... sikertelenül.) |
Na végre, csakhogy végre kikászálódtak az ágyaikból! (lehajolok egy kőért, és megdobom vele Ötöst, aki rendesen bealudt a sorakozóban.) Tehát... feladatot kapnak. Az erdőben elrejtettem öt sárga, öt kék, öt piros, öt zöld, és öt fehér cédulát. Öt csapatra fognak oszlani. Minden csapat egyféle cédulát keres. Három órát kapnak, hogy végrehajtsák a feladatot. Bárhol rejtőzhetnek a cetlik, ismétlem, BÁRHOL! Nem lesz könnyű feladat, de bízom benne, hogy sikerüni fog. Amelyik csapat elsőként ér be az öt cédulájával, az győz. Van kérdés? |
(Annyira tudtam! Kelletlenül, nagy nehezen, ásítozva pattanok fel, állok be a többiek mellé az udvaron, és... és próbálok nem visszaaludni. Miért??? A halk horkolásból ítélve Ötös már be is aludt mellettem...) |
(Fél háromkor csörög az órám, felkelek, és sorra kivágom a szobák ajtóit.)
Ébresztő, emberek! Mozgás kifelé az udvarra! Gyerünk, gyerünk! Tempósabban, ha lehetne! |
(Végül Ötös besegít nekem, amiért nagyon hálás vagyok neki. Fél háromra végzünk is, minden tiszta és száraz, mi pedig baromira kómásan dőlünk az ágyba és azonnal elalszunk...) |
(Fogom magam, bemegyek a szobámba, és ledőlök az ágyamra. Az ébresztőórámat beállítottam, tehát ha el is aludnék, időben fel fogok tudni kelni. Kíváncsi vagyok, mi lesz az ereménye annak, amit elterveztem.) |
Igen uram! (vágja rá mindenki, és a legtöbben már gyorsan lépnek is le. Én fogok egy üres vödröt meg egy felmosórongyot és nekiállok takarítani. Ötös szörnyülködve néz.) |
Kettőkor, legkésőbb fél háromkor takarodó. Addig csináljanak, amit akarnak, nem fogok szólni, és ha Skywalker tábornok kiakad, majd kimentem magukat. Mindössze egy feltétel van: kettőig, fél háromig elfoglalják magukat, és senki nem fekszik le aludni. Világos? |
Hajnali fél egy van, uram. (feleli Ötös, hangját a többiekről való víz csöpögése kíséri. Néma kussban van mindenki.) |
(Körülnézek a társaságon)
Valaki megmondaná, mennyi az idő? |
(Sóhajtok és kissé bánatosan hajtom le a fejemet. Ennyit a buliról és a kikapcsolódásról.)
Elnézést uram. Feltakarítunk. (felelem a kérdésre lógó orral.) |
Magának győzelem az, hogy eláztatták egymás, és a bázist is, miközben a tábornok pár szobával arrébb épp Cad Bane-t vallatja?! Magának ez győzelem? Bármikor kijöhet a tábornok úr. Mit fog szólni, ha meglátja ezt a felfordulást? Mit használt ez a Köztársaságnak? A fegyelmezetlenség soha semminek nem válik javára, ezt jegyezzék meg. Olykor elismerem, egy bizonyos határig még én is partner vagyok az ilyen bulikban, de ez már tényleg sok! (sóhajtok...) Egyéb terv éjszakára? Csak hogy felkészülhessek. |
[Későbbi] [1847-1828] [1827-1808] [1807-1788] [1787-1768] [1767-1748] [1747-1728] [1727-1708] [1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
