|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [1847-1828] [1827-1808] [1807-1788] [1787-1768] [1767-1748] [1747-1728] [1727-1708] [1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [Korábbi]
Kilőjük az egyik hajtóművüket, aztán tárgyalunk velük. "Kenobi-módszer"... jobb ötletem egyenlőre nincs. |
(Fél szemmel az adattáblát figyelem, és száguldok, mint az őrült.)
És mit csinálunk, ha beértük őket? Átszállunk a hajójukra? |
Bemértem a hajót, ahonnan az üzenetet küldték. (A műszerfalra rakom az adattáblát, amire rátöltöttem a szükséges adatokat.) Itt van. Ezt a pontot kell követnünk. |
És merre vannak? (kérdezem. Remélem még nem túl messze tőlünk. Érjünk csak oda minél hamarabb, és esküszöm, nem fogok jótállni magamért; ha kell, felkoncolom az összes kalózt. Beugrok a pilótaülésbe, felemelem a hajót, és maximum sebességgel kiszáguldok az űrbe. Most a sebességkorlátozás sem érdekel, na meg arra sem figyelek, hogy még neki is ütközhetek valaminek...) |
Bízzunk benne, hogy nem történt baj... Szerencsére pontosan nyomon tudjuk követni, hol vannak, így nem veszíthetjük őket szem elől. Agyaljunk ki egy tervet, és majd meglátjuk, mi lesz...egyenlőre csak reménykedhetünk... (kezdek tényleg komolyan aggódni miattuk... remélem nem esett bajuk.) |
Mi van, ha bajuk esett? (kérdezem aggódva a századost. Csak most jövök rá igazán, hogy mennyire is kedvelem őket. Hiszen ők az egyetlenek, akik a normális élethez kapcsolnak, és igenis ragaszkodom hozzájuk; még ha ezt magamnak sem akarom őszintén beismerni.) |
(Visszhang már egyből rohan is.)
Ötös magára bízok mindent, amíg távol vagyok. Sietünk vissza. (Azzal követem Visszhangot a hangárba. Beszállunk egy gépbe, és elindulunk. Közben küldök egy üzenetet a tábornoknak.) |
Mi? Ne! (a hír enyhén szólva lesokkol.Máris kapom fel a páncélomat, a fegyvereimet és rohanok ki a hangárba egy gépért...) |
(Erőt veszek magamon, aztán elmondom a hírt.)
Üzenet érkezett a bázisra. A közelben kalózok támadták meg azt a hajót, amellyel Rela és Lelis utaztak Coruscant felé. Túszul ejtették őket, és óriási váltságdíjat követelnek, amit lehetetlen lenne kifizetni. Ki kellene szabadítanunk őket. |
(Felpattanok.)
Mi a gond uram? (kérdezem rémülten, mert a százados is elég ijedtnek tűnik.) |
(A parancsnoki teremben végzek el pár ellenőrzést, amikor váratlanul üzenet érkezik... Meg kell találnom Visszhangot, de gyorsan! A szobájukhoz rohanok, és berontok.)
Visszhang! Nagy baj van! |
(Gyorsan lenyomom a hetven fekvőt és megyek a szobámba. Ötös vigyorogva fogad.)
Ennyire jó volt a tegnapi nap, hogy még most is a hatása alatt vagy?
Jaj Ötös, hagyjál már. (dünnyögöm rosszkedvűen és levetem magam az ágyra, majd olvasni kezdem a szabályzatot.) |
(Nagyot sóhajtok.)
Akkor hagyjuk. Hetven fekvőtámasz. Az után mehet pihenni. |
(Rex felrugdos, újra hozzálátunk. Most sem megy túl jól, de legalább eljutunk a toronyig. Furcsa, hogy eddig a Citadella-gyakorlat könnyen ment, most meg... újra kilőnek.)
Sajnálom uram... ma valahogy nem megy. (sóhajtok.) |
(Leáll a szimuláció, és felrugdosom a földön fekvő Visszhangot.)
Ez meg mi volt?! (kérdezem felháborodottan.) Próbálják újra! |
(A fenébe! Miért szivat ennyire? Nekilátunk a gyakorlatnak. Ma valahogy nagyon nem megy; a közepénél tartunk, amikor a droidok sikeresen kilőnek, én meg elterülök a földön.) |
(Visszhang már a szimulációs gyakorlatra jelentkezik. Beállítok mellé még két másik katonát, aztán bekapcsolom nekik a legnehezebb gyakorlatot.) |
(oO"""""""")
Rendben uram. (vágom rá, magamban azonban szörnyülködöm a dolgon. Hát lássunk hozzá... A két kör futás nem gáz, a fekvő és a felülés sem. A tábornoknak örömmel viszek kaját, aztán jön a takarítás. Miért én kaptam ezt a feladatot? Kissé kelletlenül mosom fel a kantint és még kelletlenebbül látok neki a mosogatásnak. Ha valamit nagyon utálok, az a mosogatás... Érhető tehát, hogy jó lassan készülök el vele; közben állandóan elkalandoznak a gondolataim és többször azon kapom magamat, hogy bambulok a semmibe. Ezután jelentkezem a századosnál a szimulációs gyakorlatra. Kíváncsi vagyok, milyen feladatot fog adni. Remélem valami könnyűt.) |
(Másnap reggel közlöm Visszhanggal a feladatait.)
Két kör futás, hetven fekvőtámasz, száz felülés, aztán kaját visz a tábornoknak, majd takarítás a kantinban, mosogás, szimuláció, aztán megint két kör futás, fekvőtámasz végkimerülésig, aztán szabadidő. Hétkor tisztálkodás, fél nyolckor fekvés, fél háromkor kelés. |
Rendben uram! És köszönöm! (tisztelgek vidáman, majd berohanok a szobába, ledőlök az ágyra és már alszom is...) |
[Későbbi] [1847-1828] [1827-1808] [1807-1788] [1787-1768] [1767-1748] [1747-1728] [1727-1708] [1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
