|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [1847-1828] [1827-1808] [1807-1788] [1787-1768] [1767-1748] [1747-1728] [1727-1708] [1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [Korábbi]
Köszönöm, hogy emlékeztetett rá, Visszhang. (Felállok, és elköszönök.) Visszhang, maga pedig jól viselkedjen, ne halljak magára panaszt! |
(A desszert nagyon finom. Dupla adagot is eszem belőle, majd végül lassan, kelletlenül felállok.)
Azt hiszem, nekünk ideje visszamennünk a bázisra. (mondom.) A tábornokunk biztosan vár már minket...
(Pedig egyáltalán nem akarok menni... de sajnos muszáj.) |
(Egyfolytában az van a fejemben, melyik szabály jön a napirend után... pedig nem is érdekel jelen helyzetben. Kezd megviselni ez a szabályzat tanulás... Rela meghozza a desszertet, és nekilátunk. Nem tudom, mi az, mert még sosem láttam ilyet, de nagyon finom! Jó lenne örökké ezen a koszton élni, de sajnos nekünk ott a katona konyha. Igyekszem minél kevesebbet gondolni rá.) |
(Rex elggé visszakozik, de végül megadja magát. Kezdem érteni, miért utálja a legtöbb klón a kaminoi kosztot. Lassan végzünk is, már csak a desszertre várunk. Közben elkezdem néhány bűvésztrükk-szerűséggel szórakoztatni Lelist, akinek nagyon tetszik a dolog. Hát igen, mi mindenre jó a holonet.) |
Nem kérek semmit, köszönöm! (De azért zavartan leülök. Isteni illata van! Ki hitte volna, hogy tud főzni? Persze, azért elém is teríték kerül, így nem tehetek mást, mint hogy én is eszem.) |
(Én már az asztalnál ülök és vígan beszélgetek Lelissel, amikor Rex betoppan. Elég eseménydús útja lehetett, vagy csak a kalózzal való cseverészés fárasztotta ki ennyire? Vigyorogva köszöntöm.)
Üdv uram! A levesről sajnos lemaradt, üljön le gyorsan.
(Rela már hozza is a második fogást.) |
(Persze megint császkálhatok Coruscanton gyalog. szerencsére tudom, merre kell menni. Út közben elrakok egy kavicsot, majdnem elcsúszom egy tócsán, nekem esik egy részeg, átkísérek egy nénit a forgalmas úton, és kis híjján el is ütnek... hogy lehet így vezetni lakott területen?! Végül nagy viszontagságok árán megérkezem az úticélomhoz. Kopogtatok az ajtón. Rela ajtót nyit. Elég takaros kis ház... ahhoz képest, hogy Rela nemrég még egy táncosnő volt az alvilágban, most kész édesanya. Gyönyörűen ki van takarítva, virág az asztalon, szőnyegek a padlón. Ki gondolta volna..? Talán mégis csak hiba volt lelőni azt a tatooine-i nőt...) |
Rendben uram, megvárom itt. Ha siet, még marad is magának az ebédől. ^^ |
Nincs gond, Visszhang. Ami azt illeti, már végeztünk is. Rögtön indulok. A kalóz elmondott mindent. Adósságai voltak a szeparatistáknál, és pénzre volt szüksége. Egyenlőre őrizetben tartják, aztán később döntenek is a sorsa felől. |
(Kezdek kicsit aggódni a századosért. Mi tart ilyen sokáig. Felhívom kommlinken.)
Uram! Hogy haladnak? Esetleg nincs szükségük rám? |
(Sehogy sem haladunk. Már-már ott tartok, hogy megölöm a kalózt, amikor végre kinyög valamit.)
Adósságokba keveredtem, így valahonnan pénzt kellett szereznem, hogy kifizessem a tartozásaimat a szeparatistáknak.
A szeparatistáknak?! (csodálkozunk) Valahogy sejtettem.. (a kalóz folytatja...)
Azt mondták., ha nem fizetem ki őket három napon belül, véget vetnek az életemnek, így hát a legénységemmel megtámadtuk az utunkba kerülő első hajót. Kereskedőhajónak néztük, de aztán csalódnunk kellett. A kislány azt mondta, hogy ha nem engedjük el őket, szól valami Visszhangnak, és ő majd ellátja a bajunk. Nagyot nevettünk rajta. Aztán elmondta, hogy az a Visszhang az 501-es légió egyik katonája. Tehát ha ilyen jóban van vele, akkor biztosan sokat fizetnének a lányért. A többit már ismerik...
|
(Rela csinál ebédet, addig Lelissel játszom a szobájában. Szegényke még mindig rémült kicsit, de már lassan kezd megnyugodni. Végül elkészül az ebéd is. Remélem a századosék hamar végeznek.) |
(Visszhang küldött koordinátákat. Nem hiszem, hogy egyhamar végzünk, mert a kalóz nem hajlandó beszélni. Remélem, ők jól érzik magukat, míg mi Fox-szal szenvedünk ezzel az üggyel.) |
(Rex kiszáll a kalózzal, én pedig elviszem reláékat a lakásukhoz. Megkérnek, hogy amíg Rex nem végez, maradjak velük. Remélem a századosnak nem lesz szüksége rám egy kis ideig... Azért szólok neki és elküldöm a koordinátákat.) |
(Egy óra múlva meg is érkezünk. Én kiszállok a kalózzal, Visszhangék pedig továbbmennek. A bűnözőt a vallatószobába kísérjük, és megpróbáljuk kiszedni belőle, ki ő, miért támadt Reláékra, és hogy kinek dolgozik.) |
Rendben. (biccentek. Felszállunk a hajóra. A biztonság kedvéért amint kiértünk a hangárból, megfordítom a gépünket és cafatokra lövöm a kalózok hajóját. Ezután elindulok a Coruscant felé, immár betartva a szabályokat.) |
Jó. Átadom a kalózt Foxnak, addig maga hazakísérheti őket. |
(Lelis már a nyakamban csimpaszkodik és átölel. Szegény nagyon meg lehetett rémülve. Lassan felállok és elindulok vele a hajóhoz.)
Hát, az nagyon jó lenne, uram. (mosolyodok el fáradtan.) |
Szép volt, Visszhang. (Kedvem volna lelőni, de azt nem tehetem.) Kapitány, a Galaktikus Köztársaság nevében le van tartóztatva. (Bilincsbe verve kísérjük fel a hajóra.) Relával és Lelis-szel mi legyen? Elvigyük őket is a Coruscantra? (kérdezem mosolyogva.) |
(Sikerült összezavarni a kalózt. Amíg Rex vele vitatkozik, észrevétlenül előveszem a vibrokésemet. A kalózt annyira lefoglalja a beszélgetést, hogy csak néha vet rám és Relára egy-egy futó pillantást, amúgy Rexre figyel. Abban a pillanatban, amikor úgy dönt, hogy mégiscsak lelövi Lelist és újja már a ravaszon van, elhajítom a vibrokést, ami beleáll a kezébe. Felordít és elejti a fegyverét, mire odaugrok hozzá és behúzok egyet neki. A kalóz elterül a földön, én meg felkapom a fegyveremet és rászegezem. Egy pillanatra még az is átfut a fejemen, hogy lelövöm, hiába fegyvertelen.) |
[Későbbi] [1847-1828] [1827-1808] [1807-1788] [1787-1768] [1767-1748] [1747-1728] [1727-1708] [1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
