|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [1847-1828] [1827-1808] [1807-1788] [1787-1768] [1767-1748] [1747-1728] [1727-1708] [1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [Korábbi]
Végre valami jó hír! (sóhajtok fáradtan, majd megnézem az utasteret. Vajon kiké lehetett ez a hajó? És...) ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Méghogy üres volt! Két csontváz van hátul! oO""""""""""""""" |
Vezessetek oda! (A lények rémülten indulnak el, hátra-hátranézve ránk. Végül elvezetnek minket egy roncshoz. Persze körülötte is rajzok vannak, miért ne? Eléggé leamortizálódott szerkezet, de talán még működnek a kommunikációs rendszerei. A meridiaiak sikoltozása és jajveszékelése ellenére bemegyünk. Előremegyek a pilótafülkébe, és megpróbálom bekapcsolni a holovevőt.) Ez az! Működik! |
Százados úr, maga profi. (vigyorodok el, miközben lerázom magamról a fogvatartóimat és én is elveszem a DC-met. A főnökre nézek.) Szóval, térjünk át valami fontosabb témára. Biztos vagyok benne, hogy előttünk jártak már itt idegenek, nem tévedek? Egyszer valamikor csak kellett ide jönniük másoknak is.
Van... egy szent helyünk. Őseink hagyománya szerint egy szerkezet zuhant le az égből, évtizedekkel ezelőtt. Üres volt, de nagyon idegennek tűnt a számunkra...
(Lehet, hogy régen egy hajó ruhant volna le? Viszont ha évtizedekkel ezelőtt volt, akkor eléggé roncs lehet.)
Az is megteszi. (biccentek, majd kérdőn Rexre nézek.) |
Ez már szánalmas. Megint ki akartok nyírni minket?
Csak nincs ellenvetésed, idegen???
Mi katonák vagyunk, és...
ÉS?!
Önkezünkkel szeretnénk véget vetni az életünknek. (Egy kölyök egyből odaadja a fegyvereket, amikre vigyázott. A törzsfőnökre szegezem a pisztolyomat, és élesbe állítom.) Egy lépést se, vagy a főnökötöknek annyi! |
Megöltétek... a szent állatunkat! (fordítja a törzsfőnök beszédét a tolmács.) Ezért haladéktalanul kivégzünk benneteket.
(oO""""""""" Már szegezik is a késeiket a torkunknak.) |
Kimászunk. (Azzal felkapaszkodom egy kiálló gyökérre, és mászni kezdek. A meridiaiak rémülten hőkölnek hátra.) |
Megvagyok uram, csak kicsit meglapogatott. (felelem, és a falhoz húzódok. A szörny rohangál össze-vissza, csapkodja a fejét. Végül teljesen kimerül és a földre rogy. Sóhajtok egyet; ez most olyan dolog, amit nem bízok a véletlenre. Óvatosan odamegyek a fenevadhoz, fogom a jól bevált hegyes csontot, és a fejébe döföm, ezzel végleg elintézve.) És most? |
Visszhang! Jól van? Szép munka volt. Most húzódjunk félre, aztán nézzük meg, hogy nyírja ki saját magát a fenevad. (A szörny faltól falig rohangál, és a feje neki-nekicsapódik a falnak. A gyökerek még nagyobb sérüléseket okoznak. Kíváncsi vagyok, mikot töri össze magát végre. Elég kemény feje lehet, ahogy elnézem.) |
(A szörny elkezdi a fejét csapkodni a falba, ami cseppet sem kellemes érzés, de azért csak kapaszkodok. Egy-két lila folt, mit számít. Hirtelen egy kő érkezik Rex felől, így a szörny arra fordul. A fejét továbbra is rázza, de azt hiszem, jobb esélyem nem lesz, így fél kézzel elengedem, és cseledöföm a csontot az egyik, majd a másik szemébe. Felbődül és teljes erőből megrázza a fejét, mire lerepülök, nekicsapódok a verem oldalának és a földön kötök ki. Lassan feltápászkodom és figyelem, ahogy a szörny össze-vissza rohangál...) |
(Ajjaj, ennek nem lesz jó vége! A szörny elkezdi a verem falába verni a fejét!! És Visszhang is ott van! Ha nem csinálok valamit, még a végén meg is öli...! Fegyver nincs nálam, tehát anélkül kell valami nagyobb sebzést elérnem... Sehogy sem tudok a közelébe menni. Láthatólag nagyon bosszantja, hogy van valaki a fején. Megdobom a lábát, de nem reagál semmit. Tehát a feje érzékenyebb. Amikor a fejét dobtam meg, érzékelte, és most zavarja, hogy Visszhang ott van, szintén a fején... Tehát célszerűbb a fejét támadni. Megfogok egy hegyes követ, és fejbedobom vele. Bömböl egyet, aztán a támadás irányába fordul. Persze a fejét továbbra is rázza...) |
(Rex magára vonja a szörny figyelmét, jobb lesz sietnem, mielőtt még bármi baja esne. Sajnos a lény bőre nem tűnik olyannak, amin könnyedén fel lehet mászni, viszont a verem oldalából gyökerek állnak ki; azok talán jók lesznek. Odarohanok és mászni kezdek felfelé, közben fél szemmel a fenevadat és a századost figyelve. Amikor már feljutottam magasabbra, mint a szörny feje, várok, hogy a közelembe kerüljön. Amikor ez sikerül, elrugaszkodom, és sikerül ráugranom a dög fejéte. Görcsösen megkapaszkodom, és próbálok olyan helyzetbe kerülni, hogy a csontot a szemébe döfhessem, Ez nem megy könnyen, már csak azért is, mert a szörny elkezdi rázni a fejét, hogy ledobjon.) |
Jó ötlet. (Felkapok egy követ, és a szörnyhöz vágom, ami megindul felém. Félreugrom a támadása elől, de aztán ismét nekem ront. félrehajolok, így nem préselődöm a verem falának. Próbálom elterelni a figyelmét, hogy Visszhang hozzáférhessen anélkül, hogy a szörny rátámadna.) |
(Ez nagyon nem jóóó! Mi ez a dög? A következő pillanatban kilép az árnyékból, így alaposabban szemügyre vehetjük. Nem ismerem ezt a fajt, de elég ocsmánynak és veszélyesnek tűnik. Kb akkora, mint egy rancor, csak nagyobb és hegyesebb fogai vannak, a megjelenése meg kissé hüllőszerű. A gödörben csontok hevernek szanaszét, jelezve, hogy rendszeresen hurcolják ide a szerencsétleneket. Az egyiket, egy hegyesebb végűt meglátva támad egy ötletem. Felkapom.)
Uram, ha valahogy a feje közelébe kerülheznék, kiszúrhatnám a szemét, és akkor legalább nem látna minket. (jegyzem meg. A szörny lassan elindul felénk...) |
Nincs gond, minden rendben. (Ám hamarosan üvöltés rázza meg a vermet, és két világító szempár bukkan elő a sötétből.) Azt hiszem, ez a szörnyünk lesz. |
Küzdjünk meeeeeg? Már elnézést, de maga megőrült, uram? (nézek nagyot. A gond csak az, hogy tényleg nincs más esélyünk. A köteleink túl szorosak, és kinyírnának minket, ha kiszabadulnánk. Így hát hagyom, hogy a veremhez kísérjenek minket, ami egy nagyon széles és nagyon mély gödör. Kíváncsi vagyok, milyen szorny vár minket odalenn... Rexről leveszik a köteleket, majd rögtön be is lökik. utána engem oldoznak el, és már mehetek is Rex után. Szépen bezuhanok a gödörbe, majd feltápászkodok és a századoshoz lépek.)
Jól van, uram? |
(ÚRISTEN!!!! oO'''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''')
Próbáljuk meg elszakítani a köteleket. (súgom oda Visszhangnak) Ha sikerül, megszökhetnénk, habár... (Elgondolkodom... kicsit móresre kéne tanítani ezeket a lényeket.) Jobb ötletem van: küzdjünk meg a szörnnyel. Ha el is veszik a fegyverünket, még mindig van esélyünk. A találékonyságunkra még számíthatunk. |
Nem, csak magyarázott. (szólok közbe gyorsan. Nem mintha bármit is számítana nekik.)
Motozzátok meg őket, és vigyétek el a veremhez. (hangzik a döntés.) Feláldozzuk őket a Szörnyetegnek. Biztosan a gonosz szellemek küldték őket, így megérdemlik a pusztulást.
(Ajjaj oO"""""""" Ez nem hangzik jól. Főleg amikor lepillantok a földön lévő rajzaikra, amelyek között jópár olyat találok, ami a "Szörnyeteget" ábrázolja. Megbököm Rexet.)
Remélem nem arra gondolt, amit oda karcoltak. |
Azért ad ki ilyen hangot, mert nincs kapcsolat. Ezért van szükségünk más kommunikációs eszközre. (Azonban minden igyekezetem hiábavaló. Sóhajtok egyet, és megpróbálom lebeszélni őket bármiféle őrültségről.) Ami más, az nem mindig rossz. Nem akarunk ártani senkinek. Ha bántani akarnánk titeket, már rég nyugodtan végezhettünk volna veletek, elvégre katonák vagyunk, de mégsem tettük. Ezzel szemben ti elfogtatok minket, vitatkoztok velünk, és most el akarjátok pusztítani a kommunikátorunkat.
Te most kioktattál minket?! (kérdezi dühösen az öreg.) |
Az meg mi? (merednek Rexre. Sóhajtok egyet.)
Ha elengednének, megmutatnám. Vagy ha nem akarják, nyomják meg a kis piros gombot az alkarpáncélomon. Na, olyan egy beépített kommunikátor.
(Kicsit félve közelebb jönnek hozzám és bekapcsolják. A kommunikátor éles hangon sípolni kezd, jelezve, hogy valami gond van a kapcsolattal. A fél csapat rémülten ugrik hátra, egyikük pedig jó nagyot csap a karomra, elhallgattatva a kommunikátort.)
Nálunk nincsenek eféle borzalmas és ördögi szerkezetek. Az ilyeneket meg kell semmisíteni, azonnal!
(oO"""""""""") |
Kürtökkel jelzünk egymásnak. Mind hordunk magunknál egyet, és amikor bajba kerülünk, csak belefújunk. Szerencsére nem gyakran fordul elő ilyesmi, mivel szinte mindig együtt maradunk.
(Akkor hogy a fenébe jutunk haza?! oO""""""""""""""""""""""""""""""")
Hát... azt hiszem, ez nem túl jó nekünk. Más élőlények élnek errefelé? Nekünk technikailag fejlett kommunikációs eszközökre van szükségünk. Holovevő, kommlink, rádió...? |
[Későbbi] [1847-1828] [1827-1808] [1807-1788] [1787-1768] [1767-1748] [1747-1728] [1727-1708] [1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
