|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [2807-2788] [2787-2768] [2767-2748] [2747-2728] [2727-2708] [2707-2688] [2687-2668] [2667-2648] [2647-2628] [2627-2608] [2607-2588] [2587-2568] [2567-2548] [2547-2528] [2527-2508] [2507-2488] [2487-2468] [2467-2448] [2447-2428] [2427-2408] [2407-2388] [2387-2368] [2367-2348] [2347-2328] [2327-2308] [2307-2288] [2287-2268] [2267-2248] [2247-2228] [2227-2208] [2207-2188] [2187-2168] [2167-2148] [2147-2128] [2127-2108] [2107-2088] [2087-2068] [2067-2048] [2047-2028] [2027-2008] [2007-1988] [1987-1968] [1967-1948] [1947-1928] [1927-1908] [1907-1888] [1887-1868] [1867-1848] [Korábbi]
(Rengeteg droid jön; félek nem sokáig tudunk kitartani velük szemben, pedig semmiképpen sem hagyhatjuk, hogy az árulók meglógjanak. Épp kilövök egy kommandósdroidot, amikor három újabb droid lép a terembe. Magasak, mint a magna guardok, vibrokardjuk van, és eléggé fenyegetően néznek ki. Gondolom ez az az új típus. Rálövök a középsőre... és a lövedék lepattan róla!)
Ez nagy gond... |
(Végül betörnek. Felborulnak az asztalban, és robbannak a gránátok. Kidőlnek. Mikor örülni kezdenénk, még többen jönnek. Előrántom a kézifegyvereimet, és igyekszem minél pontosabb találatokat leadni. Ketten védünk egy szobát és két foglyot a droidsereg ellen. Bekapcsolom a vészjelzőmet, és megpróbálom felhívni Foxot. Sajnos a kommandósdroidoknak nem tetszik, és úgy néz ki, egy perc szünetet sem akarnak hagyni nekünk. Rengetegen vannak!) |
(A kommandósdroidok nekiesnek az ajtónak. Egyelőre még bírjuk, de nem tudom, meddig.)
Értük jöttek. (bökök a két túszra.) Semmiképp sem hagyhatjuk, hogy kiszabadítsák őket. Elbarikádozom az ajtót, rendben?
(Neki is látok. Felborítom az asztalt, az majd elállja a droidok útját. Van nálam néhány droidgránát, azokat időzítem és az ajtóhoz teszem.) |
Mit képzelnek? (háborog a szenátor. Elvesszük a fegyverét, és őt is megbilincseljük.)
Ahol már a politikusok is árulók lesznek, nem lehetünk elég óvatosak. Maga viszont nagyon nincs olyan helyzetben, hogy panaszkodjon, szenátor. |
(hagytam bemenni a szenátort, de a százados úr kiabálására most felkapom a fejemet, és kigáncsolom Aebatt szenátort, aki épp iszkoln ki az ajtón és rászegezem a fegyveremet.)
Uram, elkaptam! (kiáltok be, ekkor azonban zajt hallok a folyosó végéről. Gyorsan belököm a szenátort a vallatósobába, én is beugrok és lezárom az ajtót.) Úgy tűnik uram, néhány kommandósdroidnak sikerült eljutnia idáig. (állapítom meg, miközben megnézem, hogy van-e a szenátornál fegyver. Persze, hogy van.) |
(Nyílik az ajtó. Ismerős személy lép be, majd amint meglát minket, ijedten hőköl vissza.)
Nuron Aebatt szenátor? (Nem értem. Itt még nem láttam egy politikust sem.. Mit is mondott Recés? Ma kell találkoznia azzal, akinek át kell adnia az adatokat... A fuvart mi álltuk?... hirtelen kapcsolok.) Visszhang! Ne engedje megszökni! A szenátor és Recés cinkosok! |
Rendben uram, segítünk a többieknek. (bólintok, és kilépünk az ajtón. Ötöshöz fordulok.) Te menj ki segíteni, én itt maradok.
De miért? (értetlenkedik.)
Nem tudom, de rossz előérzetem van. Jobb, ha a közelben maradok. (mondom, mire ő bólint és elsiet, én meg megállok az ajtó előtt és várok.) |
Maguk maradjanak itt. (Szól még vissza Fox az ajtóból) Elintézzük őket. Azért maradjunk kapcsolatban. (bólintok. Fox elmegy, mi pedig itt maradunk.)
Ez a maga műve, nem igaz, Recés? (Nem válaszol. Van egy olyan érzésem, hogy még tartogathat meglepetéseket.) Visszhang, Ötös, ha akarnak, mehetnek maguk is Fox parancsnok után. |
Mi? Hol? (kérdezem döbbenten.)
Nem tudom, hogy kerülhettek ide, de egy nagy csapatnyi kommandósdroid, meg néhány olyan, amilyet még sehol se láttunk; valami újfajta típus lehet. (mondja a katona.) Betörtek az épületbe!
(Azonnal felteszem a sisakomat és Rexhez fordulok.)
Százados úr! Segítsek a katonáknak, vagy itt maradjak őrizni a foglyot? (kérdezem.) |
Ha elárulnám ki az, úgysem érnétek el vele semmit. (vigyorog gúnyosan Recés) Ma kellene találkoznom azzal az illetővel, akinek át kell adnom az adatokat. Hála maguknak, nem kellett egyedül idejönnöm. A fuvart maguk állták. (fegyvert rántunk. Egy katona tör be a terembe.)
Parancsnok! Droidok!! |
Ha a Köztársaság elbukik, mi is meghalunk. (jegyzem meg.) Azt hiszed, a szeparatisták meghagynák az életünket? Mi csupán abban hihetünk, hogy sikerül véget vetnünk a háborúnak, de ez sajnos áldozatokkal jár. Én is sok barátot vesztettem el, sok haldokló fölött térdeltem már a csatatéren, de az sosem jutott eszembe, hogy egy ilyen döntéssel kockáztassam bármelyik testvérem életét. Ami meg a parancsokat illeti: muszáj követnünk őket; ez a közelességünk.
Gondolod te. (néz rám dühösen és sajnálkozva. Érzem, hogy Ötös mocorog mellettem, gyorsan a vállára teszem a kezemet, hogy lenyugtassam. Mérgesen veti oda Recésnek.)
Tényleg? Na és mondd csak... testvér. Mit gondoltál, ki segíthet neked? Kinek akartad továbbítani a lopott adatokat? |
Folytassa! (Bólint Fox.)
Nem akartam bántani senkit. Borzalmas, hogy minden csatában nem egy testvérem halálát kellett végignéznem, és mind egy véres jelszó miatt: Köztársaság. Mi csak arra vagyunk jók, hogy vakon kövessük a parancsokat, amik előbb-utóbb halálba visznek. Nem vagyunk mások, csak fegyverek. Azt gondoltam, ha a Köztársaság elbukik, a testvéreimnek nem kell meghalniuk érte.
Őrült. (jegyzem meg. Van némi igazság a szavaiban, de ez akkor sem így van.) Elfelejtette a létezésünk okát?! |
(Én is odalépek Recéshez.)
Mondd, miért csináltad? Talán rosszat akarsz a testvéreidnek? (kérdezem. Kis ideig hallgat, majd végül válaszol.)
Nem. Én azt akarom, hogy szabadok legyetek.
Szabadok? (nézek nagyot.) De hát azok vagyunk, csak vannak kötelességeink is.
(Na jó, inkább Rexékre hagyom a vallatást, ők a tapasztaltabbak. Visszahátrálok Ötöshöz, már csak azért is, mert Recés válasza felvetett bennem néhány kérdést.) |
(Próbálkozunk, de Recésből egy hangot nem lehet kiszedni. Nem jó, hogy ellenségként kell kezelnünk, hiszen testvérünk, viszont kezdek ideges lenni. Végül Fox ismerteti a történetet.)
Mit tud felhozni mentségére? (kérdezi Fox.)
Maguk ezt úgysem értik... (motyogja Recés. Haladás. Végül én is bekapcsolódom.)
Ha csak hallgat, nem is fogjuk érteni, akkor pedig szomorú napok várnak magára. |
(Ötös ellentmondást nem tűrően egy székbe nyomja Recést és odabilincseli, majd karba tett kézzel megáll mögötte. Az arckifejezéséről látom, hogy megpróbálja visszafogni a haragját, de bármelyik pillanatban kitörhet és akkor képes lenne kinyírni Recést. Gyorsan odalépek mellé, hogy veszély esetén majd lefogjam. Fox is megérkezik, így kezdődhet a vallatás.)
Mondja csak Recés... van valami, amiről be akar számolni? (kezdi Fox, egyelőre közönyös hangon. Vállrándítás és hallgatás a válasz. Remélem azért majd megoldódik a nyelve és beszélni fog... az ő érdekében kívánom. Bármit is tett, nem szeretném, ha szétvernék őt a válaszokért.) |
Rendben van. (mosolyodom el. Lassan megérkezünk. Ötös óvatosan rakja le a gépet. Recés is kezd megához térni, bár még mindig kába. Fox elénk jön. Bekísér minket a vallatószobába. Még várunk, mert Recés még nem tud beszélni. Közben elmesélem Foxnak a történteket. Láthatóan ő is le van döbbenve. Letisztázzuk, miket kell megtudnunk: kinek dolgozik, és miért tette. Kicsit örülök, hogy Visszhang és Ötös is itt van.. Utálom, amikor vallatni kell. Nincs Foxszal semmi bajom, de Visszhangnak és Ötösnek valahogy jobban örülök.) |
(Más esetben élnék is a lehetőséggel, de ez most más helyzet... sokkal komolyabb, mint eddig bármi más, hiszen most egy testvérünkről van szó.)
Engedelmével uram, ha lehetséges, én is részt vennék a kihallgatáson. (mondom komoran. Ötös egyetértően bólogat, közben pedig meglátjuk a közeledő Coruscantot...) |
(Beszállok én is. Ötös beindítja a hajtóműveket, és elhagyjuk a bázist. Nem szívesen hajtom végre ezt a küldetést, de ugyanakkor legszívesebben megölném ezt az alakot. Sok dologra még mindig kíváncsi vagyok. Remélem, sikeres lesz a vallatás.Visszhang és Ötös, elég letört az eset után. Megpróbálom oldani a légkört.)
Leadjuk Recést Fox parancsnoknak. Nekem ott kell maradnom, de meguknak nem muszáj. Biztos vannak ismerősök Coruscanton. (Mondom elsősorban Visszhangnak.) |
Igenis! (vágom vigyázzba magamat. Én útra készen állok, Ötös is, így mi visszük fel a hajóra Recést, Bezárom a hátsó zárkába, Ötös meg a gépet indítja be. Már csak a századosra várunk. Addigis gyorsan leülök Ötös mellé és beszíjazom magamat; Ötös jó pilóta, de nála sosem tudni, mikor vezet rendesen...) |
Igen, uram. (bólintok, azzal visszamegyek a hangárba a többiekhez.) Visszhang, Ötös. Maguk velem jönnek. Coruscantra visszük Recést, és kivallatjuk. Öt percen belül indulunk. |
[Későbbi] [2807-2788] [2787-2768] [2767-2748] [2747-2728] [2727-2708] [2707-2688] [2687-2668] [2667-2648] [2647-2628] [2627-2608] [2607-2588] [2587-2568] [2567-2548] [2547-2528] [2527-2508] [2507-2488] [2487-2468] [2467-2448] [2447-2428] [2427-2408] [2407-2388] [2387-2368] [2367-2348] [2347-2328] [2327-2308] [2307-2288] [2287-2268] [2267-2248] [2247-2228] [2227-2208] [2207-2188] [2187-2168] [2167-2148] [2147-2128] [2127-2108] [2107-2088] [2087-2068] [2067-2048] [2047-2028] [2027-2008] [2007-1988] [1987-1968] [1967-1948] [1947-1928] [1927-1908] [1907-1888] [1887-1868] [1867-1848] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
