|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [2807-2788] [2787-2768] [2767-2748] [2747-2728] [2727-2708] [2707-2688] [2687-2668] [2667-2648] [2647-2628] [2627-2608] [2607-2588] [2587-2568] [2567-2548] [2547-2528] [2527-2508] [2507-2488] [2487-2468] [2467-2448] [2447-2428] [2427-2408] [2407-2388] [2387-2368] [2367-2348] [2347-2328] [2327-2308] [2307-2288] [2287-2268] [2267-2248] [2247-2228] [2227-2208] [2207-2188] [2187-2168] [2167-2148] [2147-2128] [2127-2108] [2107-2088] [2087-2068] [2067-2048] [2047-2028] [2027-2008] [2007-1988] [1987-1968] [1967-1948] [1947-1928] [1927-1908] [1907-1888] [1887-1868] [1867-1848] [Korábbi]
Miféle hátráltatásról beszél? (Elindulok fölfelé. A mászás még mindig jól megy. Sikerül felérnem, de aztán fogom magam, és leülök a torony tetején.) Megvárom! |
Sajnos az bőven elég volt neki. (jegyzem meg, miközben hátraugrok egy barikád mögé, mielőtt szitává lőnének az ágyúk. Az új pozícióból könnyebben el tudom intézni őket, és hamarosan már tiszta is az út.) Mehet, uram. És elnézést a hátráltatásért. |
Na szép! (Azzal elkezdem lőni az ágyúkat.) Na igen. Bric sosem tudott verekedni. Csupán a hatalmával tudott visszaélni. |
Képzelem... Ne aggódjon, nálunk is imádták a verekedést. Bric egyszer elkövette azt a hibát, hogy meg akarta mutatni, milyen nagy verekedő is ő, és kihívta Nehézt, aki persze laposra verte. (felugrok és a torony aljához futok. Az ágyúk még mennek, azokat nem ártana kiiktatni.) |
(Bólintok, majd a toronyhoz rohanok, és kilövöm a mászókábelemet.) Vicces. Nekünk bezzeg a verekedéssel nem volt gondunk. Igaz, emiatt a kiképzők alig bírtak némelyikünkkel. |
Húha; az kemény lehetett. Képzelem, mennyit gyötrődött. Velem a közelharci órakon voltak gondok. Nem tudom, hogy a tiszti kiképzésen hogy megy, de mi elég hamar elkezdtük, hamarabb, mint a célbalövést. Én persze nem voltam hajlandó verekedni. Bric először rábeszéléssel próbálkozott, aztán szidással, üvöltéssel, végül megunta a dolgot és jól eldöngetett. Szerencsére Taun We akkor lépett be, és úgy lehordta Bricet... na az nagy volt. Végül úgy oldották meg a dolgot, hogy bezártak éjszakára a gyakorlóterembe és bekapcsolva hagytak néhány fegyver nélküli droidot. (a droidok közé hajítok egy gránátot, majd felállok a fedezék mögött és lőni kezdem a maradékot.) Mehet a toronyhoz uram, fedezem. |
Velem csak az volt a gond, hogy nem akartam írni. Amikor gyakoroltuk, rajzoltam valamit. A kiképző persze dühös volt, ezért persze nekem is meg kellett tanulnom írni. Az írásképem persze borzalmas volt, mert nem érdekelt az egész. Aztán egy órára bejött Taun We. Rögtön kiszúrt magának, és lehordott. Az vacsoránál odajött hozzám, és elvette a tálcámat, és elémtette a felszerelést. Azt mondta, addig nem mozdulhatok ki a kantinból, amíg meg nem javul az írásom. Többszázszor, de talán többezerszer kellett leírnom ugyanazokat a szavakat. De a sok álmatlan éjszakáért cserébe megdicsértek. (Megérrkeznek a kommandósdroidok is...) Ha ezekkel végzünk, szerintem elindulhatunk a toronyhoz. |
Gyakorolnia kellett az írást? (nézek nagyot, miközben kilövöm az élen haladókat.) Úgy tűnik, nagyon belejött, aztán még el is túlozta, amikor belém törölte a kezét ^^"" Engem Taun We mindig megdicsért, hogy milyen szépen írok *.* |
(Felveszem a sisakot. Elindul a szimuláció, és megérkeznek az első droidok.) Miért, talán baja van a kézírásommal? (kérdezem pár droid után Visszhangot.) Éjszakákon keresztül gyakorolnom kellett. igazán értékelhetné a szorgalmamat. |
Maga volt? Élvezi, ha szivathat? (bosszús vagyok, mégis mosolygok.) Persze uram, megtiszteltetésnek venném. Akkor menjünk! |
Értem. Az én kézírásom. Tetszik? Nem baj ha csatlakozom, ugye? Megöl az unalom. |
(Na jó, most már tényleg...)
Uram, elmondaná, hogy miért vág mindenki... (ó, a fenébe, nem lehetek ennyire hülye! Öt-hat éves koromig a többiek rendszerint ezzel szórakoztak. Megállok és kis küzdelem után lebányászom a hátamról a cetlit.) Éljen... Tudhattam volna. Amúgy igen, gyakorolni megyek; muszáj egy kicsit öhm... fejlődnöm, mert kijöttem a gyakorlatból és siralmas teljesítményt nyújtok magamhoz képest. |
(Cégül nem bírom már a terhet, felpattanok, és elindulok a szimulációs terembe. Odaérve meglátom Visszhangot, és jól hátba vágom.)
Üdv! Csak nem gyakorolni készül? |
(Kicsit pihenek, majd úgy döntök, megyek kicsit gyakorolni; reggel elég rosszul teljesítettem, kéne javítani a dolgon. Elindulok a gyakorlótér felé. Bric jön szembe a folyosón, elsétál mellettem, hátranéz, majd vág egy jó nagyot a hátamra.)
Mi a fene...? (Mondjuk rajta nem csodálkozom...) |
(U-NAT-KO-ZOM! Nem igaz, hogy semmi izgalom nincs itt. Végül bemegyek a szobámba, ledobom magam az ágyra, és azon gondolkodom, milyen kegyetlen is hozzám az élet.) |
(Megyek a szobám felé, amikor az egyik kadét jó erősen a hátamra csap.)
Hé! Ezt miért csinálta? (vállat von, megy tovább. A következő kadét is hátba vág.) Aú!
(Beérek a szobámba és bevágom az ajtót. Hihetetlenek ezek a mai kadétok... Hol a tisztelet?) |
(A cetli bezzeg Visszhang hátán maradt.. na, nem baj.. majd néz szegény, mikor hátbavágja valaki.) |
Ja, rendben. Ötös?
Mi? Neeeem, köszi haver, én azt hiszem... megyek gyakorolni. (gyorsan elhúzza a csíkot. Értetlenül nézek utána.)
Hát akkor... azt hiszem, életemben először kipróbálom, milyen az a délutáni alvás... |
Egész reggel azt olvastam, most inkább mellőzném, ha lehet.. ^^" |
De hát... mondtam, hogy olvasok fel szabályzatot, ha unatkozik! |
[Későbbi] [2807-2788] [2787-2768] [2767-2748] [2747-2728] [2727-2708] [2707-2688] [2687-2668] [2667-2648] [2647-2628] [2627-2608] [2607-2588] [2587-2568] [2567-2548] [2547-2528] [2527-2508] [2507-2488] [2487-2468] [2467-2448] [2447-2428] [2427-2408] [2407-2388] [2387-2368] [2367-2348] [2347-2328] [2327-2308] [2307-2288] [2287-2268] [2267-2248] [2247-2228] [2227-2208] [2207-2188] [2187-2168] [2167-2148] [2147-2128] [2127-2108] [2107-2088] [2087-2068] [2067-2048] [2047-2028] [2027-2008] [2007-1988] [1987-1968] [1967-1948] [1947-1928] [1927-1908] [1907-1888] [1887-1868] [1867-1848] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
