|
Témaindító hozzászólás
|
2011.05.11. 22:44 - |
Ide csak Rex és Visszhang írhatnak! |
[Későbbi] [2807-2788] [2787-2768] [2767-2748] [2747-2728] [2727-2708] [2707-2688] [2687-2668] [2667-2648] [2647-2628] [2627-2608] [2607-2588] [2587-2568] [2567-2548] [2547-2528] [2527-2508] [2507-2488] [2487-2468] [2467-2448] [2447-2428] [2427-2408] [2407-2388] [2387-2368] [2367-2348] [2347-2328] [2327-2308] [2307-2288] [2287-2268] [2267-2248] [2247-2228] [2227-2208] [2207-2188] [2187-2168] [2167-2148] [2147-2128] [2127-2108] [2107-2088] [2087-2068] [2067-2048] [2047-2028] [2027-2008] [2007-1988] [1987-1968] [1967-1948] [1947-1928] [1927-1908] [1907-1888] [1887-1868] [1867-1848] [Korábbi]
(Órák óta nem láttam Visszhangot, és ez aggaszt. Elindult egy elit csapatunk Grievous keresésére. Üzenet érkezik, értesítem az osztag vezetőjét.)
Újabb hír érkezett: Asajj Ventress is eltűnt.
Értettem, uram. Majd vigyázunk.
(A folyosón találkozom Ötössel.)
Visszhang?
Nem tudom. Talán még mindig a szobájában van, de szerintem hagyjuk.
Szerintem tetszett neki Rela.
Hogy??
Mi másért emésztené magát ennyire?
Ki tudja. Talán mond valamit... |
(Úgy tűnik, elmentek. Megnyugodva hunyom le a szememet, és el is alszom újra. Néhány óra múlva ébredek fel. Felveszem a páncélomat, fogom a fegyveremet és elindulok ki. Jobb, ha nem ülök itt tétlenül és gondolkozom a dolgokon, az még rosszabb. Kimegyek a hangárba. Az egyik Laat/i-nál egy kisebb csapat gyülekezik; az 501-es légió egyik elitebb része. Odalépek hozzájuk.)
Hova készülnek? (kérdezem.)
Skywalker tábornok most értesített, hogy Grievous tábornok kiszabadult. (feleli a vezetőjük.) A Jedik őrjöngenek, mindenki őt keresi, és néhány elitebb klóncsapat is ezt a feladatot kapja. A hírek szerint sikerült eltalálni azt a hajót, amelyen Grievous megszökött, és itt zuhant le. Amíg a Jeidk meg nem érkeznek, kirendeltek minket kutatásra.
Remek. Magukkal tarthatok? (vágom rá. Összevonja a szemöldökét és gyanakodva néz rám, mire gyorsan hozzáteszem.) Rex százados engedélyezte.
Rendben, pattanjon fel. |
Teljesen látszik, hogy le van törve. Nem tudunk nem aggódni magáért. (Végül oldalba lököm Ötöst, intek neki, és elsétálunk. Talán később jobb kedve lesz, ha magára hagyjuk.) |
(A százados? Erre nem számítottam.)
Nem haragszom. (válaszolom.) És nincs semmi bajom. Nem kell aggódni. |
(Elveszem Ötöstől a levelet, és csendben becsúsztatom az ajtó nyílásában. Nagy nehezen sikerül is.)
Visszhang! Ne haragudjon Ötösre. Én kértem emg, hogy nyúlja le a levelet. Aggódtunk magáért. |
(Ötös megérkezett.)
Nem engedlek, egyedül akarok lenni. (kiabálok ki neki.) Különben is, hogy merted lenyúlni a levelemet?
(Hátat fordítok az ajtónak és befogom a fülemet. Most tényleg senkivel nem akarok beszélni.) |
Ez... durva. (töri meg a döbbent csendet Ötös.)
Szerintem is. Na, gyorsan vigyük vissza neki, amíg még alszik. (Visszamegyünk Ötös és Visszhang szobájához. Ötös már nyitná az ajtót, amikor...)
Százados! Nem nyílik!
Biztos, hogy jó kódot írt be?
Teljességgel! (majd dörömbölni kezd.) Visszhang! Tudom, hogy ott vagy! Engedj be, hallod?? |
(Feltúrom az egész szobát, de az adattábla sehol sincs, és persze a levél sem. Kezdek komolyan kétségbe esni. Tudom, hogy lenyúlták, és valószínüleg Ötös volt, mégsem akarom megkeresni; nem akarok vele találkozni ezek után. Mi lenne, ha dezertálnék? Neem, nem futhatok el a felelősség elől, és különben is, úgy azt venném semmibe, ami miatt Reláék áldozatot hoztak. Nem tudom, mit csináljak. Végül bezárom az ajtót és átkódolom a zárat, hogy Ötös se tudjon bejönni, majd visszadőlök az ágyamra.) |
(Az igazság pillanata... Nagyot nyelek, de nem merem kibontani a levelet.)
Hmm.. ezt nem volna szabad.
Nem mondja, hogy ezért dolgoztam annyit??
Értékelem, de attól félek, ezt nem tehetjük. Megsértenénk Visszhang személyi jogait.
De Visszhang...
Igaz. Segítenünk kell Visszhangnak, és ahhoz mindenáron, bármit megkockáztatva ki kell derítenünk, miért van érzelmi mélyponton... hát, akkor lássuk.. (Mély levegőt veszek, és felbontom a levelet.)
Kedves Visszhang!
Nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyet fogok írni Neked, de úgy éreztem, itt az ideje.
Egyrészt, még egyszer szeretnék bocsánatot kérni Tőled az Ylesián történtekért, és mindazért, amivel megszégyenítettelek. Sosem volt szándékomban fájdalmat okozni Neked, hiszen az, aki miatt megváltoztam, és aki a világon a legfontosabb számomra, az Te vagy. Az az igazság, hogy nehezen tudok önuralmat gyakorolni magamon, amikor a közelemben vagy, és ennek sajnos Te láttad kárát.
Köszönök mindent, amit Tőled kaptam... Lelist, a sok élményt, és egy új, tiszta lappal indított életet.
A másik, ami miatt levelemet írom, a búcsúzás. Nem akarom, hogy miattam bajba keveredj. Tudom, hogy klón katonaként tilos érzelmi kapcsolatot létesítened civilekkel, és közöttünk soha nem lehet semmi, bármennyire is vágyom rá. Neked első a kötelességed, hogy életeddel is szolgáld a Köztársaságot.
Lelis és én elköltözünk, nem mondhatom el, hova. Soha többé nem találkozhatunk. Nem jövök többé látogatni. Nekem is fáj leírnom, de tudom, hogy így lesz a legjobb, bár talán ez könnyebbség számodra. Meg kell értenem, hogy köztünk nem lehet semmi.
Éld túl a háborút! Remélem, egy nap még újra láthatlak...
Ég veled!
Rela
és Lelis |
(Nem ébredek fel, pedig Ötös nem éppen finoman húzta ki a párna alól az adattáblát. Viszont úgy öt perc múlva felriadok és azonnal észreveszem, hogy az adattábla nincs a helyén... és a levél sem. Felpattanok és kétségbeesetten kezdem el keresni...) |
(A falnak támaszkodva várom, hogy Ötös jelezzen.)
Százados! Nincs meg a levél, de viszem az adattáblát!
Jól van... (sóhajtok) szép munka. (Sokat érünk ilyenkor az adattáblájával, de talán megtudhatunk belőle valamit. Rövidesen Ötös megtalál, és átadja az adattáblát.) Nocsak, vett magának védőtokot is? (forgatom a kezemben a zsákmányt.)
Jé, nem is vettem észre! (Ötös kikapja a kezemből, és az adattábla leesik a földre.)
Normális maga??
Biztos nincs baja... remélem...(Felveszem a földről az adattáblát, és belecsúsztatom a tokba. Ekkor kiesik a borítóból a levél...) |
(Időközben elaludtam. Elég nyugtalan álmom van, össze-vissza forgolódom, így látszik, hogy az adattáblám a párna alatt van...) |
Elhagyta a gyakorlótermet. Indulhat, Ötös.
Értettem, de valójában a nevem...
Kuss, és indíts!
Értettem. (Ötös elindul a szobájuk felé, megáll az ajtóban, és vár egy darabig. Öt perc elteltével benyit.) |
(Végül megunom a gyakorlatot. Elpakolok és indulok a szobámba. Ötös nincs ott, így megnyugodva dőlök le az ágyamra. Az adattáblámat a levéllel együtt berakom a párnám alá, és próbálok aludni, miközben a történteken gondolkodom.) |
És maga szerint ez jó terv?? (csapok nagyot Ötös fejére.)
Legalább próbálkoztam! (védekezik.)
Te jó ég.. talán mégsem kellett volna magammal rángatnom.. Na jó, akkor figyeljen: este, mialatt mindenki alszik, megkeresi a levelet, és elrakja máshová, ahol később elolvashatjuk.
Várjunk csak! És maga mit fog csinálni akkor?
Nem mindegy? Nekem legalább van ötletem! (Gondolkodok még egy keveset, majd kijavítom az előző tervemet.) És ha talán... hmm... egyikünk eltereli a figyelmét, másikunk megszerzi a levelet, vagy "B" verzió: leitatjuk. |
(Kimennek, én meg folytatom a gyakorlást. A levelet beleteszem az adattáblám végőtokjába, amit nemrég vettem. Itt biztonságban lesz. Leteszem a DC-t, előveszem a páncéltörőt és azzal robbantok pompás lyukakat a céltáblákba.) |
(Elengedem, és kirángatom magammal.)
Normális maga? És ha lebuktatja az akciót?
Kockáztattam. A menő kommandósok úgy csinálják..
Úristen....
De nézze a jó oldalát, uram, már majdnem megvolt.
Nem így kellett volna hozzájutni.
De már tudjuk, hogy nála van.
Igaz. Most azonban egyelőre hagyjuk Visszhangot. Majd amikor nem számít rá, kiderítjük, mi van a levélben. Előbb azonban dolgozzunk ki egy tervet. |
(Ötöst lefoglalja a százados, így habozás nélkül nekiugrok, lekeverek neki kettőt és visszaszerzem a levelet.)
Mi a fene bajod van? (néz rám értetlenül Ötös. Megvonom a vállamat.)
Semmi. Százados úr, szerintem most már elengedheti. |
(Egek.. jobb lesz, ha odasietek.. mire elérek az ajtóig, Ötös már a levelet bontogatná)
Vajon mi van benne, amit ennyire védesz? (Gúnyolódik. Odarohanok, elkapom Ötöst, és a falhiz szorítom)
Lebuktatta az akciót, maga szrencsétlen. (sziszegem, miközben próbálom elvenni tőle a levelet.)
Most akkor ki kinek az oldalán áll?
Bekussol! |
(Hirtelen rám ugrik valami.)
ÖTÖS!!!! Száljj le rólam és hagyjál békén! (kiabálom.) És... ne mert elvenni a levelet!!
(Persze, hogy nem hallgat rám és megkaparintja. Rászegezem a fegyveremet.)
Ötös, nem viccelek. Add vissza! |
[Későbbi] [2807-2788] [2787-2768] [2767-2748] [2747-2728] [2727-2708] [2707-2688] [2687-2668] [2667-2648] [2647-2628] [2627-2608] [2607-2588] [2587-2568] [2567-2548] [2547-2528] [2527-2508] [2507-2488] [2487-2468] [2467-2448] [2447-2428] [2427-2408] [2407-2388] [2387-2368] [2367-2348] [2347-2328] [2327-2308] [2307-2288] [2287-2268] [2267-2248] [2247-2228] [2227-2208] [2207-2188] [2187-2168] [2167-2148] [2147-2128] [2127-2108] [2107-2088] [2087-2068] [2067-2048] [2047-2028] [2027-2008] [2007-1988] [1987-1968] [1967-1948] [1947-1928] [1927-1908] [1907-1888] [1887-1868] [1867-1848] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
