|
Témaindító hozzászólás
|
2011.04.17. 20:18 - |
Egyértelmű... ide jöhet minden baromság :P |
[Későbbi] [1821-1802] [1801-1782] [1781-1762] [1761-1742] [1741-1722] [1721-1702] [1701-1682] [1681-1662] [1661-1642] [1641-1622] [1621-1602] [1601-1582] [1581-1562] [1561-1542] [1541-1522] [1521-1502] [1501-1482] [1481-1462] [1461-1442] [1441-1422] [1421-1402] [1401-1382] [1381-1362] [1361-1342] [1341-1322] [1321-1302] [1301-1282] [1281-1262] [1261-1242] [1241-1222] [1221-1202] [1201-1182] [1181-1162] [1161-1142] [1141-1122] [1121-1102] [1101-1082] [1081-1062] [1061-1042] [1041-1022] [1021-1002] [1001-982] [981-962] [961-942] [941-922] [921-902] [901-882] [881-862] [Korábbi]
(A kadétok kiabálva rohannának kifelé, ahogy az elő van írva, csakhogy Rex bezárta az ajtót, így végül az előtt sorakoznak fel. Csak én szerencsétlenkedek a földön; nem hogy rám kotorták az összes kaját, de a tűzoltó készüléknek hála, vizes is lett, és most az egész ragadós masszává változott. Dohogva tápászkodok fel és próbálom meg levakarni magamról a trutyit, míg a kadétok ijedt és bűmbánó képpel állnak Rex előtt.) |
Túl sokan vannak, nem kábíthatom el őket, nem verhetem el őket, a kiabálás nem használ, és nem hívhatok segítséget, mert a végén még azt hinnék, nem bírunk el velük..
(Megvan! Bekapcsolom a tűzjelzőt, és beindul a tűzoltó készülék.) |
(A gyerekeknek támad egy remek ötletük: be akarnak temetni kajával oO""" Pillanatok alatt már egy kupacnyi étel alján találom magamat.)
Fogalmam sincs, uram! én a kisebbekhez értek, ezek már túl kezelhetetlenek! (kiabálok vissza Rexnek. A következő adag a fejemen landol.) |
Mi a...?! Most rögtön befejezni! (De én is kapok. Na jó! Elég volt! Odamegyek a merénylőmhöz, és széttrancsírozom a fejével az ebédet. Mire visszafordulok, már Visszhangot támadják. Odasietek, hogy leszedjem a támadóit, de nekem ugrik három kadét is. Egyet elgáncsolok, a másikat ledobom, a harmadikat meg lelövöm kábítóval.)
Visszhang! Maga ért a kölykökhöz! most mit csináljunk?! |
(A százados rendbeteszi a kölyköket... Legalábbis azt hiszi. Ugyanis néhány perc múlva egy csapatnyi kadét felpattan.)
Kajacsataaaaaa!
(Azzal már be is céloznak....... engem! oO"""""" A következő pillanatban kapok a nyakamba egy adagot.) |
(Az asztalon mászkálnak, dobálják az ételt, verekednek, kiabálnak...! Te jó ég! Próbálom túlkiabálni őket, de nem megy. Végül mérgemben ráütök az egyik asztalra.)
LEÜLNI! (A kadétok riadtan foglalnak helyet.) Ha tíz percen belül nem fogyasztják el az ebédjüket, takarodóig sorfalat állhatnak a folyosón! Értve vagyok?!
(Most már nem lesz probléma... remélem nem kiabáltam el.) |
Húha! Ez lesz az igazi kihívás. (biccentek.) Én készenállok; ez csak egy ebéd lesz, nem?
(Belépünk a kantinba. Azt azért mondhatták volna, hogy a hatéveseket kell felügyelnünk! Ebben a korban a legkezelhetetlenebbek!) |
Ugyan! Hiába a szó, ha nem fogadják meg a tanácsokat. Ügyesek voltak.
(Lemegyünk az ujjongó kadétokhoz.)
Szép volt, fiúk. Ha most ilyen jól ment, biztosan átmennek a vizsgán! Mehetnek pihenni.
Köszönjük! (Azzal elhagyják a gyakorlóteret.)
Visszhang! Most egy teljes ebédelést kell felügyelnünk. Készen áll? |
(Rex szépen lerendezi velük a dolgot és újracsináltatja velük a gyakorlatot. Látom, hogy most már sokkal jobban megy nekik; próbálnak azokra figyelni, amit a százados mondott. Az egyikük megsérül, de most nem hagyják hátra, fedezékbe viszik. Ő és egy másik kadét ott maradnak, a maradék három a torony felé veszi az irányt. El is érnek oda, kilövik a kábeleiket és másznak felfelé. Azonban ekkor mintha áram futna végig a tornyon... ez eddig nem volt így! Bár úgy tűnik, a kadétoknak nem újdonság, kilendülnek, amíg az áram végigfut a tornyon, majd folytatják a mászást. Én meg húzom be a nyakamat... Kellett nekem részletes elemzést írnom az eredeti Citadelláról, amikor ott jártunk? Most itt is bevezették a gyakorlatba az ottani újításokat. Mindenesetre a kadétoknak végül sikerül feljutniuk a tetőre. Egyet még kilőnek a droidok, de a maradék kettő megszerzi a botot.)
Na, ez szép munka volt. Jól megmondta nekik, százados. (fordulok Rexhez.) |
(Mikor már minden rendben, olyat teszek, amit Bric sosem tenne... a távollétében is jó keresztbe tenni neki...)
Felsorolom a hibákat: otthagyták a társaikat, és elbizonytalanodtak. Ebből adódnak további hibák is, amelyek a csatamezőn végzetesek lehetnek. Mindig tudnunk kell, hogyan kell vennünk az előttünk álló akadályokat! Ismerjék fel az ellenfél logikáját, és ahhoz alkalmazkodjanak! (A torony ágyúira mutatok.) Azok az ágyúk követik a pozíciójukat. Ha megállnak ácsorogni, végük. A kábeleket pedig olyan helyre lőjék, ahol biztosan nem esik le! Próbáljuk meg mégegyszer! (Intek Visszhangnak, és felmegyünk a kilátóra.) |
Hát igen. (emlékszem vissza a vizsgára. Hogy Bric milyen szemét volt! De rekordidőt futottunk, a kábelek nélkül. Úgy tűnik, a citadella-gyakorlattal a mostaniaknak is megyyűlik a bajuk.) Rendben, menjünk. (biccentek és a századossal lesétálunk a gyakorlótérre. Amíg ő a károkat méri fel, én odalépek az egyik kadéthoz, aki most tér éppen magához és felsegítem, majd elindulok összeszedni a többit is.) |
Persze! Még a segítségemre is lehet; több szem többet lát. Na meg, maga nemrég még itt vizsgázott.
(Elindulunk a szimulációs termekhez. Elvileg csak gyakorlás lesz, hiszen hamarosan vizsgaidőszak...
Belépünk a kilátóra. Hamarosan feltűnik az öt kadét. A citadella gyakorlat nehéz, kíváncsi vagyok, hogy boldogulnak majd...
Indítok. A szakasz egyből alakzatba rendeződik. Delta formáció? Megnézem, meddig tudják tartani. Kezdetben elég jól boldogulnak, de a toronyhoz érve elbizonytalanodnak. Kettőt kilőnek. Úgy néz ki, a másik három a feladat befejezésére koncentrálnak. Kilövik a mászókábeleket, és felfelé indulnak. A harmadikat és a negyediket is kilövik, az utolsó leesik... ennyi volt. Valahogy jobbra számítottak. Visszhangra nézek.)
Az ilyenekre mondja Bric, hogy reménytelen, ugye? Menjünk le!
|
(Vége az órának, a kadétok lelkesen távoznak, én meg Rexhez lépek.)
Jöhetek én is a gyakorlatra? Csak úgy figyelni. Régen nem jártam már a szimulációs teremben, megnézném a jó öreg fellegvár-gyakorlatot. |
(Visszhang nagyon jól elvan velük. Pont neki való csapat. Csillogó szemekkel hallgatják Visszhang történeteit a csatamezőről. Persze, a nő ügyeit nem szövi bele... Vége az órának. Mindenki kimegy a teremből. A kadétok az új kiképzőről és az első óráról áradoznak. Szegények... végre normális tanár mellett tanulhatták az anyagot. Ez nem mindennapi itt... Most jön a szimulációs termi gyakorlat. De szerettem ott! Azt hiszem, ezt majd én megoldom... Visszhang nem igazán van oda az akcióért, neki meghagyom az elméleti órákat.) |
Üdv kadétok! (kezdek bele kicsit lámpalázasan, miután Rex kiment.) Visszhang ARC katona vagyok, és néhány napig én fogom helyettesíteni Bricet.
(Tisztára fegyvelmezettek... Figyelnek és nem beszélnek vissza, semmi rendetlenkedés. Megígérem nekik, hogy ha rendesen dolgoznak és előbb végzünk, mesélek nekik egy kicsit a csatákról, amikben részt vettem. Belekezdek a magyarázatba, és csak beszélek és beszélek, ők meg figyelnek. Hamar leadom az anyagot, néhányat visszakérdezek, majd megdicsérem őket. És akkor jöhet az ígért mese...) |
Üljenek le! (basszus... tök egyszerre foglaltak helyet.. fegyelmezettebbek, mint én annak idején.) Amint látjátok, Bric kiképző úr nincs itt, ugyanis szabadságot kapott. Talán vannak, akik tudják, miért, de ez most nem lényeges. Amíg Bric távol van mi vesszük át az óráit. Visszhang fogja levezetni az első órát. (Azzal elköszönök, és kimegyek... kíváncsi vagyok, hogy boldogul... azért később még benézek.) |
Tarthatom az elméletit? (kérdezem reménykedve, miközben elindulunk a kicsik felé. Lőgyakorlatuk lesz, ha jól sejtem; még a legalapabb dolgok. Gondolom fegyverszétszedés meg hasonlók. Belépünk a terembe, mire vagy húsz kiskölyök bámul rám. Kissé lámpalázas leszek, gyorsan bemenekülök Rex mögé és onnan kipislogva várom, hogy majd a százados elkezdi.) |
Ja, igen. (Azzal nekilátok... nem tudom, honnan szerezte Visszhang, de ilyen jót még sosem ettem itt. Befejezem a reggelit, és jelentek Lama Su -nak, aki örömmel fogadja beleegyezésünket. Megkapom a beosztást, -bár felesleges, hiszen tudjuk a napirendet- és visszamegyek Visszhanghoz.)
Tizenegykor kezdünk. Szerencsére ketten vagyunk Bric helyére, szóval nem lesz gond. Először a kis kölykökhöz megyünk. Aztán szimulációs termi gyakorlat az idősebbekkel, felügyeljük az étkezést délben, aztán megint egy elméleti óra, végül egy gyakorlati. |
Tényleg? (felragyog az arcom.) Akkor persze, hogy vállalom! Kár, hogy a bázison hagytam a páncélom, de sebaj! Mehetünk is... persze ha befejezte a reggelit. |
Nem. Amennyiben elfogadja a megbízást, a büntetése befejezettnek tekinthető. Ma reggel tíz órakor távozik Bric az intézményből. Addig kell jelentenünk, elvállaljuk-e a feladatot. Tehát a büntetéstől nem kell tartania. |
[Későbbi] [1821-1802] [1801-1782] [1781-1762] [1761-1742] [1741-1722] [1721-1702] [1701-1682] [1681-1662] [1661-1642] [1641-1622] [1621-1602] [1601-1582] [1581-1562] [1561-1542] [1541-1522] [1521-1502] [1501-1482] [1481-1462] [1461-1442] [1441-1422] [1421-1402] [1401-1382] [1381-1362] [1361-1342] [1341-1322] [1321-1302] [1301-1282] [1281-1262] [1261-1242] [1241-1222] [1221-1202] [1201-1182] [1181-1162] [1161-1142] [1141-1122] [1121-1102] [1101-1082] [1081-1062] [1061-1042] [1041-1022] [1021-1002] [1001-982] [981-962] [961-942] [941-922] [921-902] [901-882] [881-862] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
